A ragasztók nyersanyagforrás szerint természetes ragasztókra és szintetikus ragasztókra oszthatók; fizikai állapot szerint hő hatására hőre keményedő ragasztókká (szobahőmérsékleten folyékony, hevítésre megszilárdul), hőre lágyuló ragasztókká (szobahőmérsékleten szilárd, hevítéskor folyékony halmazállapotúvá deformálódnak) és forrón olvadó ragasztókká (szilárd, hevítéskor olvad, hűtéskor megszilárdul); és vízállóság révén vízálló ragasztók (pl. fenolgyanta ragasztók), mérsékelten víz-ragasztók és nem-víz-álló ragasztók (pl. polivinil-acetát emulziós ragasztók).
Természetes ragasztók
① Keményítő{0}}alapú ragasztók. ② Protein{2}}alapú ragasztók: Ide tartoznak az állati eredetű fehérje ragasztók, például csontragasztó, bőrragasztó és hal- (hólyag-) ragasztó; oldható vérfehérjéből készült vérragasztó; kazein ragasztó tejkazeinből; és növényi fehérje ragasztók, például szójabab ragasztó és földimogyoró ragasztó. ③ Természetes gumi. ④ Szervetlen ragasztók, például nátrium-szilikát, magnézium-oxi-klorid és cement.
Szintetikus ragasztók
① Hőre keményedő gyanták: Beleértve a fenolgyanta ragasztókat, a rezorcint, az epoxigyantákat, a furángyantákat és az aminogyanta ragasztókat (beleértve a karbamid-formaldehidet és a melamin-formaldehidet). ② Hőre lágyuló gyanták: beleértve a polivinil-acetátot, poliakrilátokat, polivinil-alkoholt stb. ③ Szintetikus gumik: Beleértve a kloroprén gumit, nitril gumit stb.
